Néha megéri hajtani. Vagyis leginkább mindig. Ezen a héten mindent szeretek.

Plusz jövőre Luxemburg.

Ez a jó hírek hete volt.

Irwin Shaw - Gazdag ember, szegény ember

My Daddy was a bankrobber
But he never hurt nobody
He just loved to live that way
And he loved to steal your money

Tegnap hazajöttem Miskolcra tesómhoz, mert már nagyon hiányoztunk ám egymásnak!
Míg ő tanult a mai hiperszuperextranehéz juhászos matektémazáróra, sütöttem neki sütit (életem első muffinját!!! triplacsokis-meggyes)....ami ezen a képen elég ratyin néz ki a csokimáz miatt, de büszke vagyok rá, mert nem csak tesóm evett belőle, hanem a barátnője is, sőt még reggelire is vittek, hogy ne éhezzenek az iskolában...

.... majd készítettünk egy abszolútoszkárvárományos ppt-t a tegnapi napunkról, képekkel illusztrálva, amit senkinek nem szabadna megmutatnunk (csak azért, mert annyira király), de azért mégis megtettük. A szemtanúk azóta is sírnak (a meghatottságtól, azt hiszem).

Nem szeretnék testvért cserélni.

A hét tanulsága: Ne bulizz (/ne igyál) a schönherzben a közgáz vizsga előtti éjjel!

(A hét lábtörlője, kézmosása, tarja...stb)

Peter, fizesd már ki az italod, simán lesittelhetnek. És az nem Big Brother, ott nincs kiszavazás!

Tegnapelőtt egy kislány állt mellettem a buszmegállóban. Kis szimpatikus 11évesforma rózsaszíntáskás lányka. Észrevette a túloldalon három barátnőjét, akiknek integetett is, hogy jöjjenek át, mert ő ott van. (vagyis én csak annyit láttam, hogy integet...) A három másik hasonló kaliberű kislány át is ért egy perc múlva:
kislány 1: Nagyon sokára értetek ide.
kislány 2: Én át akartam szaladni a kocsik között de Viki elráncigált a zebráig.
kislány 1: De akkor meghaltál volna.
kislány 2: De így nem.
kislány 1: Különben ha te csak így meghalsz, ki fog velem meghalni harakiriben?

És bennem egy egész világ dőlt össze.
Biztonságosabb, ha zenét hallgatok városjárás közben.

Most elindulok megvizsgálni egy 8 éves kislányt.
Ha végez velem, ez az utolsó bejegyzésem, szóval olvassátok el még egyszer, mert annyira szipiszupi.

/ugyemegmondtam!/

És igen, ma arra ébredtem, hogy az ablakomból a fejem fölül vigyorog rám egy "kedves" épületfelújíóbácsi, remek élmény volt. Viszont hála neki, háromnegyed órával hamarabb keltem, mint terveztem.
Tegnap este bejárattam az új cipőmet rendesen, kár, hogy a lábamat már nem lehet bejáratni, arra is ráférne. "Osztálytalálkozó" volt, viszonylag limitált résztvevőkkel, mert nem mindenkinek van ám most hawaii, dizsi, miegymás, elbasznivaló idő, amikor különben tanulni kellene már. Szóval pont azok az emberek voltak, akiket én szerettem volna látni plusz még "csekélyebb" mennyiségű rátki bor, ami szintén emelte a hangulatot. Kibírtam a cipőmben, ami totál király (a cipő is meg a kibírás is) és megtanultam, hogy mi a hosszú tartós kapcsolat 4 alappillére:

1; a lány házias legyen
2; kedves legyen
3; gátlástalan legyen
4; ne mondjon semmire nemet

Nekem az utolsó kettő között nincs sok különbség, de egy elég tapasztalt személy adta át a csodatevő morzsákat, szóval biztos tudja:D................és persze a fiúnak miért kéne bármit is csinálni!
Remélem, ti is okultatok belőle.

'Angyalpszichológia'

"Nem arról van szó, tehát, hogy az angyalok belénk bújnak, s mint a búvárok a tenger mélyén, körülnéznek testünk-lelkünk idegen világában, hanem hogy átélnek bennünket.
[...]
És ez még nem minden.
Ahhoz, hogy mindezt megtehesse, az angyalnak nem elég jónak lenni.
Járatosnak kell lennie minden sötétségben, tébolyban, gazságban, pokolban. A Gonoszt is át kell tudnia élni." (Müller)


Talán nem mindig találom meg a megfelelő időpontot, hogy anya polcán keressek magamnak olvasnivalót...